2014. április 17., csütörtök

Mákos muffin maracuja krémmel

Sokszor szélsőséges vagyok az étkezésemben. Van, hogy rákattanok ízekre, alapanyagokra és akkor azt napokig eszem. A mákot nagyon szeretem, de sokszor elfelejtem, hogy egyáltalán létezik. Aztán amikor eszembe jut, veszek fél kilót, azzal eszem a joghurtot, helyettesítem vele a lisztet és még a salátámra is szórok belőle.
A maracuja, vagyis passiógyümölcs először Thaiföldön került a kezembe, az idegenvezetőnk, Aoi, minden trópusi finomságot megmutatott nekünk. Ez sok évvel ezelőtt volt, és nem is hagyott bennem maradandó nyomot. Addig a pontig, amíg a Culinarisban kapható maracuja zselét meg nem kóstoltam - ekkor elkezdtem emlékezni. Bár az már cukros és zselésítő is van benne, az ízélményért megéri.



És hogy a mák és maracuja hogyan találkozott? Nem tudom, talán pont egymás mellett voltak a konyhaasztalon és a viszonylag száraz mákos muffint fel szerettem volna dobni "valami" krémmel. 
A muffin tészta a legeslegjobb, még egy nagyon régi Paprika magazinból való, Baracskay Angéla  receptje. Az alaprecept 370 gramm lisztet ír, aminek egy részét mákra cseréltem.
Tökéletes arányok, fantasztikus állag!
Szóval mit süttök Húsvétra? 

A recept:

Muffin:

270 gr liszt
100 gr mák
6 gr sütőpor
150 gr cukor
80 gr vaj + a formába
5 gr só
3 tojás
150 ml író
1 tk vaníliakivonat
80 ml olaj
1 narancs héja
1 citrom héja

Maracuja krém:

Thursday Cottage Passion Fruit Curd - magyarul maracuja krém
250 gr mascarpone
1 kis doboz natúr joghurt
lime lé - ízlés szerint, ne nyomja el a maracuja ízét, de néhány csepp jól kiemeli
cukor, ízlés szerint


A lisztet a mákkal és a sütőporral elkeverem.
A cukrot a puha vajjal és a sóval robotgéppel kezdetben alacsony fokozaton keverem, amíg szépen elegyednek a hozzávalók. Ezután magas fokozatra kapcsolok és habosítom. 
A tojásokat, az írót, a vaníliát és az olajat egyneművé keverem, majd a vajas alaphoz öntöm. 
Hozzákeverem a mákos lisztet, belereszelem a citrom és a narancs héját, eldolgozom.
Könnyed állagú, kissé habos és mégis rugalmasan folyós tészta a végeredmény. 
Olajozott muffinformába kanalazom, kb a forma 3/4-éig érjen a tészta, mert nagyon szépen megemelkedik és ha túlfolyik a mélyedés peremén, akkor nem lehet szépen kiemelni. Aki papírkapszliba töltené, nyugodtan tegye! Nekem ez az adag mindig több, mint 12 darab. Szoktam belőle készíteni mini muffint is, az tényleg egy falat mennyország.


A krémhez a mascarponét és a joghurtot habverővel, vagy lusta napokon robotgéppel kikeverem, majd kb a fél üveg maracuja krémet hozzáadom. Nem elég 1-2 evőkanál... ez biztos! Tetszeni fog az íze, édeskés, savanykás, pikáns, amilyen a trópusokon a hirtelen támadt zivatar. Ahogy mondani szokás, a lime levével kikerekítem az ízét, és ha nem lenne elég édes, 1-2 evőkanál cukrot adok hozzá (bár a maracuja krém cukrozott!). 
A kihűlt muffinra teszem, vagy levágom a púpos tetejét, megtöltöm és azon nyomban beleharapok. 





2014. február 21., péntek

Kakaóscsiga kelt tésztából

Ha valakinek van olyan szerencséje, hogy péntek délután 5 óra helyett 2 órakor befejezi a munkáját, akkor álljon neki ebben az esős, szomorkás időben a hangulatjavító mennyei finom kakaós csigáknak. Mit nekünk bolti leveles tészta! Kicsit ropogós, és a közepén extra csokis.



A tésztakelesztés egy olyan műfaj, ami sokáig nem sikerült. Zöldfülűként a tejjel együtt melegítettem az élesztőt, persze forró lett, aztán csodálkoztam, hogy szivacsos a tészta. Ma már extra habosra kel az élesztőm, szóval haladok. Igazából a kelt tészta állaga, ami rabul ejti a szívemet... az a bársonyos, selymes érzés minden búmat, bánatomat feledteti. Egyre inkább megcsinálni élvezet, nem megenni. Szeretem, ha az étellel is az emberek kedvére tehetek.



Kelt tészta receptért hova máshova mennék, mint Limara Pékségébe. Ezt a receptet elejétől a végéig betartom.

A recept:


A tészta:

50 dkg finomliszt - fehér tönkölybúzaliszt és graham liszt keveréke

csipet só
3 ek. cukor - nádcukor
1 egész tojás
1 tojás sárgája
kb. 2,5 dl tej
2 dkg élesztő
8 dkg olvasztott vaj - szigorúan vaj és NEM margarin

A töltelékhez:

5 dkg olvasztott vaj

cukrozatlan kakaópor - 22 % kakaótartalmú
porcukor - én itt is nádcukrot használok


A tejet langyosra melegítem, belemorzsolom az élesztőt és 1 kanál cukrot adok hozzá. Hogy mit jelent a langyos tej? Jó érzés legyen az ujjunkat belemártani, kézmeleg, mondjuk így. Letakarom és kb 5 perc alatt habos lesz. Közben a liszthez hozzáadom a 3 evőkanál cukrot, a tojást és a sárgáját, egy kis kanál sót. Én a tésztájába is teszek vanília kivonatot, mit tegyek, enélkül nem süti a süti. 
A vajat takarék lángon felteszem olvadozni.
Amikor az élesztőm felfutott, a liszthez adom és a robotgép dagasztókarával elkezdem összegyúrni a tésztát. Sokáig dolgozok vele, amíg akár hólyagos lesz. Onnan látjátok, hogy jó az állaga, amikor szépen tekeredik a dagasztókaron a tészta. Nem fog felfutni rá. Ez Limara szerint 10 perc, talán én is csinálom annyi ideig, de megmondom őszintén, ennél talán türelmetlenebb vagyok, úgyhogy nálam legyen 8 perc.
A megolvadt vajat 3-4 adagban hozzáadom. Egy részét beleöntöm, beledolgozom a tésztába, ugyanúgy a dagasztókarral. Amikor az egészet felvette a tészta, jöhet a következő adag. A tészta a művelet végén el fog válni az edény falától és fantasztikus selymes lesz. 
Félrerakom keleszteni, virágos konyharuhával letakarom és hagyom duplájára nőni. 
Utána lisztezett felületen 3mm vastagságú téglalappá nyújtom és az 5 dkg olvasztott vajjal (ami a töltelékhez kell) megkenem. Erre kis szűrővel szórom a kakaóport, vastagon, hogy a tésztát teljesen fedje be és a széleire is jusson. Cukorral megszórom - a cukor mennyiségét nem számoltam még, úgy érzésre. Egyáltalán nem ritkásan, mondhatnám mindenhol legyen cukor is. De ne legyen túl édes sem, mert az is élvezhetetlenné teszi. Kövesd az érzésedet! 



A hosszabbik oldaláról feltekerem, szépen gondosan, hogy összetapadjon. 
Két ujjnyi vastag szeleteket vágok belőle és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem őket, egymástól kb 2cm távolságot hagyva, hogy legyen helyük kelni. 
Ekkor bekapcsolom a sütőt melegedni 180 fokra, közben a csigukat is pihentetem fél óráig, amíg újra megkelnek. 
20 perc alatt gyönyörűen megsülnek. Amikor kiveszem a sütőből, meleg langyos vaníliás tejjel megöntözöm mindegyiket. Ez azért fontos rész, mert így maradnak puhák a csigák. 
Le lehet mélyhűteni és komótos reggeleken a sütőben 5 perc alatt újra friss lesz. 







2013. december 27., péntek

Crinkles, a Karácsony legnépszerűbb sütije

A december sok munkával és mindennapos éjjeli sütéssel telt. A sütés is munka, mégis annyira kikapcsol, egy másik dimenzióba repít. Fáradhatatlan leszek, az alkotás öröme visz, a sütőben életre kelő nyers tészta változása csodálattal tölt el. Még mindig és egyre jobban.
Nem vagyok beigli rajongó, a zserbót is csak a Mami kezei közül imádtam, de ő 91 évesen sajnos már nem találja az arányokat. Maradnak az aprósütik, a telet idéző, "karácsonyos" finomságok, az olvadó csoki, a vörösáfonya, a narancs, a fahéj... nekem ezek adják az Ünnep zamatát.Ha a süti igényli, órákon át pepecselek vele, persze a gyorsan összedobható, egyszerű receptek nekem is a sütis füzetem első lapjain szerepelnek.


A most következő Crinkles nevű sütike egy csoda. Egyszerű, a pihentetést be kell tartani, aztán gömböcöket gyártani és a repedezett, porcukros tető a hófödte hegycsúcsokat idézi.
Készült ajándékba, szép kekszes dobozba téve, és kis csomagban sokak reggelét bearanyozta, persze a Családi délutánon is szerepet kapott... aztán csajos összejövetelre, és amikor még belefért, csak úgy... mert adni jó.
 
A süticsomag

A recept:

100 gr nagyon jó minőségű étcsokoládé

2 dkg vaj
1 tojás
3 dkg cukor - nádcukor is jó hozzá
1 ek. rum
6 dkg darált mogyoró/ dió
3,5 dkg liszt
1 kávéskanál sütőpor
1 kk vaníliakivonat
1 kk csokoládé kivonat
negyed kk. só
kristálycukor és porcukor a hempergetéshez

A csokit a vajjal vízgőz fölött összeolvasztom, közben a tojást a cukorral fehéredésig habosra keverem. Hozzáadom a rumot, a sót, a kivonatokat, majd a vajas csokival is összekeverem.
A lisztet, a darált diót és a sütőport a masszához keverem, ezt már fakanállal egyszerűbb elvégezni, de ha nem akarsz plusz eszközt mosogatni, akkor maradjon a robotgép habverője.
Lágy masszát kapok, amit a hűtőben pihentetek 2 órán át, vagy egész éjszaka, bár utóbbi esetben a felhasználás előtt szobahőmérsékleten kicsit vissza kell olvasztani - különben nem formázható.

Amikor letelt a két óra, vizes kézzel diónyi gombócokat gyártok, majd kristálycukorba és porcukorba mártom. A porcukor vastagon fedje be. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem, egymástól kb. 2 cm távolságra. Megnőnek, legyen helyük pöffeszkedni... úgyis pöfetegsüti a civil neve.
Csodával határos módon a porcukor nem olvad rá a sütőben (ennek fizikai hátterét még nem fejtettem meg), és előmelegített sütőben 180 fokon 12 perc elég neki! Az első adagokat tovább sütöttem, puhának találtam, ezért felülírva a receptet, a sütőben hagytam... nem szabad, kemény lesz. Zárható dobozban persze visszapuhul, de ez alapvetően egy omlós, olvadós sütike, mintha brownie gombócokat ennénk. A tésztába a 3 dkg cukor is pont elég, ugyanis a külső cukorréteg igen édessé teszi.

Egyszerű, látványos, és nagyon cukiii.


 Ajándékként, hókiflivel párban...

 Csajos estén, nasiként a film fényében

2013. november 27., szerda

Gasztrotúrán a három grácia - Csalogány 26

Talán snassz a jelző... mégsem tudok mást mondani rá, mint mennyország. Egyszerű berendezés, talán kicsit feszes, de nevezhetném visszafogottnak is, hiszen az ételeken van a hangsúly. Minden a helyén: a fogások, bármit választunk, szépen követik egymást, a borok lenyűgöző harmóniával kísérik az ételeket. Az "isteni" mindenféle szinonimáját tudnám most felsorolni.

 Tengeri sós vaj (házi kenyérrel)

Nagyon tetszik, hogy a tányérok nemesen egyszerűek, az evőeszközök színtiszta ezüstös csillogása és a borospoharak sokfélesége elvisz a hétköznapokból. Apróság, tudom, és az ember lánya otthon is ragyogóra törli a kést meg a villát (biztos?), sőt, borospohár is található a szekrényben (biztos!), na de ez az odafigyelés lenyűgöző. És, persze ilyen színvonalon ez a természetes. A Csali belopta magát a szívembe. A sommelier átfogó képet adott a borokról, érthető és érdekes volt. Az egy dolog, hogy nem tudtam megjegyezni a nevüket, de az érzés megmaradt. Illetve, az első borra, amit az üdvözlő falat mellé kaptunk, emlékszem: Maurer Oszkár Siller. Kérek szépen, most! Mély magenta színű, itt kezdődött a szerelem. Nem is a gyomromba, hanem a lelkembe került. A sommelier stílusa, hozzáértése is rátett, hogy elolvadjanak a jéghegyeim. 
Lelassultam. Itt nem az a lényeg, hogy jól lakj, nem a gyomrod van az első helyen. Az érzékelésedet veszi célba, az ízlelőbimbóidat, a lelkedet, a képzeletedet. Engeded-e, hogy a bor napsütötte rétekre repítsen, ahol egy fűszálat tekergetsz a pléden heverve... hagyod-e, hogy a harcsa füstölt íze megálljt parancsoljon, és bár az étel fenomenális, nagyon ízlik, mégsem egyre gyorsabban eszed, inkább egyre lassabban, az élvezetre koncentrálva.

 Füstölt harcsa csicsóka veloutéval, fokhagyma chipssel

Lelassultam, ezért mondtam. Több órát töltöttünk az étteremben, az idő teljesen megszűnt. Belemerültünk az ízekbe, a kompozíciókba, és persze egymás társaságába, jó kis csajos este volt.

Szopós malac, zöldlencsével, ami sehogysem nyerte el a tetszésemet



 Jucus főétele. Azt mondta, hogy az őszt érzi a szájában :)

Itt lélek van az ételekben, a séf fantáziája és sokszínűsége teljesen kiérezhető mindegyik ételből. Emellett a szerénység is benne van mindenben, nagyon érdekes egyveleg. A szerénység adja a biztonságot, ez jó alap, arra is, hogy garantáltan finom legyen az étel... a díszítés, az ízek találkozása, a rétegek és minden, ami a következő lépcső, felpezsdíti a véremet. Visszatérünk!

A nagyon finom máktorta, cigánymeggyel. Ehhez ittuk a napfény-bort (én neveztem el így)

 

2013. november 2., szombat

Sütőtökleves almával, kakukkfűvel

Idén elmaradt a tökfaragás, nem bújtunk rémisztő jelmezbe sem. Őszintén szólva nem érzem magaménak a Halloweent... kifejezetten kiborít, hogy zombiként, véres fejjel buliznak az emberek. Az persze már tetszik, hogy ilyenkor milyen finomságokat készíthetünk a szezon zöldségeiből.
A sütőtökkel három éve találkoztam először, és rögtön megszerettem. Tetszik az édeskés íze és változatos felhasználási módjai. Levesként hetente kerül az asztalra ősszel, feltöltöm a raktárainkat. Tele van vitaminokkal, mint kalcium, cink, C-vitamin, vas, foszfor, B1, B2, B6, folsav. Szebbé teszi a bőrt, a pattanások kezelésében nagy segítséget jelenthet. Béltisztító hatású, ezért az emésztési zavarokat is gyógyítja. Serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében. A férfiaknak is erősen ajánlott, ugyanis a prosztata működésére is kedvezően hat. Gyulladáscsökkentő, a meghűléses megbetegedések kezelésében is segít. Mindezek mellett elérhető áron kapható, sütve a legfinomabb.


 Takaróba kucorodtam, gyertyát gyújtottam, filmet nézve ettem... és emlékeztem. Nálam így telt a Mindenszentek.


A recept:

1 db közepes sütőtök
1 fej hagyma
1 sárgarépa
1 alma
1 ek méz
1 dl tejszín, vagy 2 dl kókusztej
víz
2 tk kakukkfű
só, bors, olívaolaj
1 narancs leve
bio leveskocka

A tököt megmosom, magját kanállal kikaparom, majd ujjnyi szeletekre vágom,és 150 fokon puhára sütöm. Fontos a közepes-alacsony fokozat, különben megég, a belseje pedig nyers marad.
Közben a hagymát felszeletelem. Nem fontos apróra vágni, nagy mozdulatokkal, "ahogy jön" alapon, úgyis turmixolni fogjuk. Kíméljük magunkat a fölösleges mozzanatoktól. Egy kanál olajon üvegesre dinsztelem, időközben a kakukkfüvet is rászórom, így az aromája jobban érezhető lesz. A vékony szeletekre vágott répát és cikkekre vágott almát is beleteszem, a hagymával átforgatom, majd vizet öntök rá és puhára főzöm. A bio leveskockát is most adom hozzá.
Amikor a tök megsült, hagyom hűlni, majd a héját lefejtem róla és a puha zöldségekhez adom. Belefacsarom a narancs levét, beleöntöm a kókusztejet is, mostanában ezzel higítom a krémleveseket. A kókusz plusz íze nekem már alap.
Merülő mixerrel pépesítem az egészet, annyi vízzel felengedem, amilyen sűrűségű levest szeretnék. Én a híg krémleveseket nem szeretem, inkább tejszín sűrűségű legyen. Folyjon, persze ne álljon meg benne a kanál, és olvadjon szét a számban. Jó, mi? :)
Pirított tökmaggal tálalom.



2013. október 28., hétfő

Karamellás-csokoládés pohárkrém

Ajándék ez az időjárás, nagyon élvezem! Szinte nyári meleg, november közeledtével, ilyenkor elkap az időtlenség érzése. Sokszor azt sem tudom, milyen nap van, a dátumról ne is beszéljünk... a napsütés felülír mindent, szárnyal a lelkem. Ilyenkor mindig édességeken gondolkodom (a felhők közt vajon ki álmodozik félig átsütött steakekről??), ezúttal azonban ez a gondtalan, felhőtlen könnyedség nem igazán köszön vissza... Olyan desszertet szerettem volna, amit megjegyzünk, aminek ha első falatját megízleled, tuti nem bírod abbahagyni a felénél. Kissé súlyos darab, ízében tömény, kalóriában mindenképpen viszi a prímet, szó mi szó, az összhatás is ütős.


 A rétegek: karamellkrém, vajas darált keksz, csokoládékrém.

A recept:

Karamellkrém:

15 dkg nádcukor
3 ek víz
5 dkg vaj
10 dkg mascarpone

A cukrot a vízzel vastag falú lábasban karamellizálom. Amikor sötétbarna, leveszem a tűzről, hozzákeverem a vajat, ami persze rögtön elolvad benne. A mascarponét is elkeverem benne, kézi habverővel a legegyszerűbb. Ekkor még híg a krém állaga, de a hűtőben rövid idő alatt megdermed - a pohárba azonban érdemes hígabban beletölteni, és majd együtt, az összes réteget hidegre tenni.

Csokoládé krém:

1 zacskó jófajta csokis pudingpor (bio változat a mániásoknak)
10 dkg étcsoki
cukor, ízlés szerint 
fél liter tej
vaníliakivonat, csokoládékivonat
2 dl tejszín

A pudingport a zacskón található leírás szerint megfőzöm, ez kb 10 perc. Közben az étcsokit gőz fölött megolvasztom, majd kézi habverővel a már kész pudinghoz keverem. A vaníliakivonat és a csokoládé kivonat nagyot dob az ízén, érdemes velük egy próbát tenni.
A tejszínt habbá verem, előtte hűtőben tárolom, különben nem verődik fel. A csokikrémhez adom, ezzel lazítok az állagán.



Darált keksz réteg:

1 zacskó digestive vagy zabkeksz
2 csapott ek barnacukor
1 tk fahéj
3 dkg vaj, olvasztva
vaníliakivonat

A kekszet darálóban, vagy (hivatalos nevén) késes robotgépben  durvára őrlöm. A vajat megolvasztom a cukorral, hozzáadom a fahéjat és a vaníliakivonatot, utóbbi nem maradhat el. A megolvadt vajat összekeverem a darált keksszel.

Jöhet a rétegezés.

A pohár aljára karamellkrémet csurgatok, rászórom a kekszet, majd a sűrű csokoládékrémet. Itt meg is állhatna a történet, ugyanis 3 réteggel is bőven jól lakunk. Bár, a desszert akkor is belénk fér, ha már dugig vagyunk. Én persze tovább mentem, mert nekem az elég sem elég, ezért még egyszer megismételtem a rétegeket.
Fogyasztásig a hűtőben landoltak.
Hát, emlékezetes élmény maradt!


2013. július 1., hétfő

Habkönnyű túrós pite

Mennyien búgják, amikor túrós ételekről van szó, hogy "a habkönnyűt szeretem", és máris nyelnek egy nagyot. Túrógombóc, túrós pite, bármilyen túrós süti isteni... ha nem száraz, a töltelék nem morzsálódik, a gombóc nem teniszlabda keménységű, ha a túró krémes állagú.


A hétvégi összejövetelen a paprikás krumplit egy barátnőmmel készítettük, a túrós pitét előző este otthon sütöttem. Amint betettem a sütőbe a pitét, elaludt a sütő lángja, amit tizenperc után sikerült csak újra meggyújtani. Aggódtam, hogy ne áztassa el a tésztát a túrótöltelék, de egy kis türelem befektetésével minden tökéletes lett.
Sok vaníliával, nádcukorral és tönkölyliszttel készült. A nagy tepsihez mérve másfélszeres adagot készítettem, és nagy örömömre sikere volt. Két tányér paprikás krumpli után még mindenkinek lecsúszott legalább egy kocka. Ezt most úgy mondtam, mint egy ötgyerekes családanya... :)
A megadott recept az eredeti adag. A recept sajnos nem az enyém, de maximálisan elégedett vagyok vele.



A recept:

A tészta: 

30 dkg liszt
10 dkg cukor
12 dkg vaj
2 tojás sárgája
2 ek tejföl
fél csomag-6 gr sütőpor
reszelt citromhéj

A töltelék:

50-75 dkg túró
10-12 dkg cukor
vaníliakivonat/ 2 csomag vaníliás cukor
2 tojás sárgája
4 tojásfehérje felvert habja
reszelt citromhéj
zsemlemorzsa a tészta szórásához

A liszthez adom a sütőport és elmorzsolom benne a vajat. Hozzászórom a cukrot, a tojás sárgáit, esetleg a citromhéjat és rugalmas tésztává gyúrom. Amíg a túrótölteléket összeállítom és a sütőt előmelegítem, a tészta megy pihenni a hűtőbe.
A túrót villával vagy szitán áttöröm... na nekem ez kardinális pont, ugyanis sosem csináltam még szitával, az igencsak macerásnak tűnik, de a házitündérek csak így csinálják. Tény, hogy így lesz igazán krémes a túró. Villával még csak-csak nekifutok, de a robotgép karja ugyanúgy simává dolgozza.
A cukrot a sárgájával először összedolgozom, hogy kicsit habos legyen, majd a citromhéjat és a vaníliát is hozzáadom. A robotgép karját lemosom, majd a fehérjét is felverem és a túróhoz forgatom. Ettől lesz habkönnyű.
A hűtőből kiveszem a tésztát, ketté választom. Az alsó tésztához való labdacs legyen nagyobb. Lisztezett felületen kinyújtom, és a vajazott tepsibe fektetem. Egyenletesen megszórom egy marék zsemlemorzsával, majd rásimítom a túrótölteléket. A felső tésztaréteghez ugyanúgy kinyújtom a tésztát, feltekerem a sodrófára és a tepsi szélén végiggörgetve a túróra helyezem a tésztalapot. Tojással megkenem és villával megszurkálom néhány helyen. Ha maradt tészta, különböző formákat szaggatva a pite tetejére helyezem, és azokat is megkenem tojással. Én mindig a szív formához nyúlok... mert a szer-etet.
180 fokon, 30 perc alatt sül aranybarnára.