2014. november 29., szombat

Hókifli - a szezon legkelendőbb darabja

Beköszönt a tél, máris tekergőznek a szemem előtt a kis kiflikék. Nagymamám jut eszembe, akit pár hete köszöntöttünk fel 92. születésnapján. Ő "cukorbamártogatósnak" hívta, és nem csak kifli formában készítette. Emlékszem, ahogy a meleg sütit a cukorba tette, az ráolvadt, kislányként imádtam. Mindeközben az ebédlőasztalnál ültünk, Mama sokat viccelődött, vidéki lány lévén rengeteg anekdotát, történetet mesélt a falubeliekről. Például Leáról, aki olyan ügyes volt, hogy kétszer habart a kávéba... ebben az a poén, hogy a kávét nem habarják... Mama mindig mondta nekem: "egyél kislányom, szép a vetőgép" - ezt sokáig nem értettem, aztán elmondták, ha a vetőgép szép, attól a vetés még nem biztos, hogy az. Mama jó fej, huncut a mai napig! 
Hogy igazán "nagymama íze" legyen a hókiflinek, zsírt is használok a vaj mellett, valamint szigorúan fehér lisztet, porcukrot. Tök egészségtelennek hangzik, de olyan nagy szeretettel készítem és annyira jól esik megenni, hogy csak a javunkra válhat! 



A recept: 

25 dkg liszt
10 dkg zsír - általában liba-, vagy mangalicazsírt használok, a sertészsír ízét nem szeretem
10 dkg vaj
10 dkg darált dió vagy mandula
vaníliakivonat / vaníliáscukor / vaníliarúd kikapart magja
8 dkg cukor
3 gr só - egy csipet :)
1-2 ek tejföl

A lisztet összekeverem a dióval, a sóval, a cukorral, vaníliával és a zsiradékokkal elmorzsolom. Valószínűleg nem lesz egynemű, ezért kell a tejföl a tésztába. Ha nincs tejföl, tej is jó, azzal figyelni kell az állagot. Múltkor csak kókusztej volt itthon, azt löttyintettem bele - sima ügy! (Ekkor kezdtek el a különböző ízkombinációk megjelenni lelki szemeim előtt, erről majd később.)
Ha van időm, egy éjszakára beteszem a hűtőbe, ha azonnal akarom, akkor előveszem a türelmemet, mindenképpen hagyni kell dermedni hideg helyen. Addig a sütőt előmelegítem 180 fokra.
Diónyi gombócokat tépkedek, 5 centis hengereket formázok, közepén meghajlítom kifli formára. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezem, hagyok köztük helyet, nőni és terülni fognak, még úgy is, hogy se tojás, se szódabikarbóna nincs a tésztában. 
180 fokon 8-12 perc alatt megsülnek. Nálam akkor van kész, amikor az aljuk aranybarna. A sütőből kivéve nyersnek tűnhet, de levegőn megkeményedik. Forrón vaníliás porcukorba mártogatom őket és a gyönyörű karácsonyi dobozomba pakolom a kifliket. Amelyik törik, azt megeszem!

Csodás ajándék Szeretteinknek! Vagy magunknak :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése