2013. november 27., szerda

Gasztrotúrán a három grácia - Csalogány 26

Talán snassz a jelző... mégsem tudok mást mondani rá, mint mennyország. Egyszerű berendezés, talán kicsit feszes, de nevezhetném visszafogottnak is, hiszen az ételeken van a hangsúly. Minden a helyén: a fogások, bármit választunk, szépen követik egymást, a borok lenyűgöző harmóniával kísérik az ételeket. Az "isteni" mindenféle szinonimáját tudnám most felsorolni.

 Tengeri sós vaj (házi kenyérrel)

Nagyon tetszik, hogy a tányérok nemesen egyszerűek, az evőeszközök színtiszta ezüstös csillogása és a borospoharak sokfélesége elvisz a hétköznapokból. Apróság, tudom, és az ember lánya otthon is ragyogóra törli a kést meg a villát (biztos?), sőt, borospohár is található a szekrényben (biztos!), na de ez az odafigyelés lenyűgöző. És, persze ilyen színvonalon ez a természetes. A Csali belopta magát a szívembe. A sommelier átfogó képet adott a borokról, érthető és érdekes volt. Az egy dolog, hogy nem tudtam megjegyezni a nevüket, de az érzés megmaradt. Illetve, az első borra, amit az üdvözlő falat mellé kaptunk, emlékszem: Maurer Oszkár Siller. Kérek szépen, most! Mély magenta színű, itt kezdődött a szerelem. Nem is a gyomromba, hanem a lelkembe került. A sommelier stílusa, hozzáértése is rátett, hogy elolvadjanak a jéghegyeim. 
Lelassultam. Itt nem az a lényeg, hogy jól lakj, nem a gyomrod van az első helyen. Az érzékelésedet veszi célba, az ízlelőbimbóidat, a lelkedet, a képzeletedet. Engeded-e, hogy a bor napsütötte rétekre repítsen, ahol egy fűszálat tekergetsz a pléden heverve... hagyod-e, hogy a harcsa füstölt íze megálljt parancsoljon, és bár az étel fenomenális, nagyon ízlik, mégsem egyre gyorsabban eszed, inkább egyre lassabban, az élvezetre koncentrálva.

 Füstölt harcsa csicsóka veloutéval, fokhagyma chipssel

Lelassultam, ezért mondtam. Több órát töltöttünk az étteremben, az idő teljesen megszűnt. Belemerültünk az ízekbe, a kompozíciókba, és persze egymás társaságába, jó kis csajos este volt.

Szopós malac, zöldlencsével, ami sehogysem nyerte el a tetszésemet



 Jucus főétele. Azt mondta, hogy az őszt érzi a szájában :)

Itt lélek van az ételekben, a séf fantáziája és sokszínűsége teljesen kiérezhető mindegyik ételből. Emellett a szerénység is benne van mindenben, nagyon érdekes egyveleg. A szerénység adja a biztonságot, ez jó alap, arra is, hogy garantáltan finom legyen az étel... a díszítés, az ízek találkozása, a rétegek és minden, ami a következő lépcső, felpezsdíti a véremet. Visszatérünk!

A nagyon finom máktorta, cigánymeggyel. Ehhez ittuk a napfény-bort (én neveztem el így)

 

2013. november 2., szombat

Sütőtökleves almával, kakukkfűvel

Idén elmaradt a tökfaragás, nem bújtunk rémisztő jelmezbe sem. Őszintén szólva nem érzem magaménak a Halloweent... kifejezetten kiborít, hogy zombiként, véres fejjel buliznak az emberek. Az persze már tetszik, hogy ilyenkor milyen finomságokat készíthetünk a szezon zöldségeiből.
A sütőtökkel három éve találkoztam először, és rögtön megszerettem. Tetszik az édeskés íze és változatos felhasználási módjai. Levesként hetente kerül az asztalra ősszel, feltöltöm a raktárainkat. Tele van vitaminokkal, mint kalcium, cink, C-vitamin, vas, foszfor, B1, B2, B6, folsav. Szebbé teszi a bőrt, a pattanások kezelésében nagy segítséget jelenthet. Béltisztító hatású, ezért az emésztési zavarokat is gyógyítja. Serkenti a máj működését, segít a szív és koszorúér problémák megelőzésében. A férfiaknak is erősen ajánlott, ugyanis a prosztata működésére is kedvezően hat. Gyulladáscsökkentő, a meghűléses megbetegedések kezelésében is segít. Mindezek mellett elérhető áron kapható, sütve a legfinomabb.


 Takaróba kucorodtam, gyertyát gyújtottam, filmet nézve ettem... és emlékeztem. Nálam így telt a Mindenszentek.


A recept:

1 db közepes sütőtök
1 fej hagyma
1 sárgarépa
1 alma
1 ek méz
1 dl tejszín, vagy 2 dl kókusztej
víz
2 tk kakukkfű
só, bors, olívaolaj
1 narancs leve
bio leveskocka

A tököt megmosom, magját kanállal kikaparom, majd ujjnyi szeletekre vágom,és 150 fokon puhára sütöm. Fontos a közepes-alacsony fokozat, különben megég, a belseje pedig nyers marad.
Közben a hagymát felszeletelem. Nem fontos apróra vágni, nagy mozdulatokkal, "ahogy jön" alapon, úgyis turmixolni fogjuk. Kíméljük magunkat a fölösleges mozzanatoktól. Egy kanál olajon üvegesre dinsztelem, időközben a kakukkfüvet is rászórom, így az aromája jobban érezhető lesz. A vékony szeletekre vágott répát és cikkekre vágott almát is beleteszem, a hagymával átforgatom, majd vizet öntök rá és puhára főzöm. A bio leveskockát is most adom hozzá.
Amikor a tök megsült, hagyom hűlni, majd a héját lefejtem róla és a puha zöldségekhez adom. Belefacsarom a narancs levét, beleöntöm a kókusztejet is, mostanában ezzel higítom a krémleveseket. A kókusz plusz íze nekem már alap.
Merülő mixerrel pépesítem az egészet, annyi vízzel felengedem, amilyen sűrűségű levest szeretnék. Én a híg krémleveseket nem szeretem, inkább tejszín sűrűségű legyen. Folyjon, persze ne álljon meg benne a kanál, és olvadjon szét a számban. Jó, mi? :)
Pirított tökmaggal tálalom.